Presbiterek találkoztak Kiskövesden

AddThis Social Bookmark Button

Már 2015-ben elhatároztuk, hogy gyülekezetünk találkozót szervez az egyházmegye presbitereinek. Az együttlétre október 1-jén került sor. 

Bár sokan közülünk még nem vettek részt efféle egyházi összejövetelen, már a tervezési fázisban is tudni lehetett, milyen lehetőségeket kínálhat egy ilyen alkalom.
A különböző településekből érkező lelkészeknek, presbitereknek nem csak kötetlen találkozásra és ismerkedésre ad lehetőséget, de megoszthatják egymással a saját gyülekezeteikben rendszeresen működő együttlétek hatását, illetve az azokon szerzett tapasztalataikat. Ezekben a várakozásainkban nem is csalódtunk.
A kiskövesdi egyházközség lelkészének, majd gondnokának köszöntése után Nt. Blanár Erik espereshelyettes hirdetett igét. Aztán a vendégelőadások következtek. Az előadók a saját gyülekezetük életéről és szolgálatáról beszéltek.
Először Nt. Kiss Miklós mesélt az örösi gyülekezetben történt nem megszokott változásokról. Arról, hogy miként igyekszik változtatni a lelkészközpontúságon, például az adakozás hirdetésének a módjában. Ezt is és a többi módosítást is időbe tellett bevezetni és elfogadtatni, de próbálkozni kell.
A következő előadást Nt. Sohajda Levente göncruszkai lelkipásztor tartotta. Szavaiból újabb bizonyítékot nyertünk arról, hogy mit is eredményez a hit, az összefogás és a szeretet ereje a mindennapi életben. A lelkipásztor 12 éves szolgálatát és a göncruszkai történetet érdemes volna minél többeknek meghallgatni.
Az érdekes és sokatmondó szavakat hallgatva szinte elrepült az idő. Ezért szünetet tartottunk egy kis szeretetvendégséggel egybekötve. A vendéglátást a kiskövesdi nőszövetség szervezte.
Az előadások sorát az alsókálosai gyülekezet lelkipásztora, Nt. Szarvas László zárta, aki a vály-völgyi reformátusok mindennapjait hozta el történetekben és képekben. Az előadó szavai rámutattak, hogy nehéz helyzetben is lehet eredményesnek lenni az Istentől kapott természeti erőforrásokat kihasználva.
A nap végén egy kerekasztal-beszélgetésnek lehettek tanúi a résztvevők. A három előadó fejthette ki véleményét többek között a gyülekezeteken belüli összetartás fontosságáról, a lelkész és a presbitérium közötti távolság csökkentésének lehetőségeiről, de beszéltek a szolgálatuk során szerzett jó és rossz élményeikről is. Bár valamennyien inkább csak az előbbire tudtak példát mondani.
Az egész délutánt kitöltő találkozó helyretett bennünk néhány korábbi elképzelést, és jó ötleteket is adott. Mert újabb, modernebb lehetőségeket hallhattunk gyülekezeti életünk megújítására. /Máté Csaba, kiskövesdi presbiter/