Emlékkiállítás bemutatójával vette kezdetét a reformáció emlékév a Zempléni Egyházmegyében

AddThis Social Bookmark Button

A reformáció emlékévben a Zempléni Egyházmegye is több alkalom megszervezését tervezi, amelyek középpontjába a reformáció értékeit, örök érvényű üzenetét szeretné helyezni, illetve a reformáció eseményére utalva ezen értékeket felmutatni. A programsorozat első állomására, és így a reformáció emlékévének egyházmegyén belüli megnyitójára 2017. január 8-án Királyhelmecen került sor. A Bodrogközi Magyar Közösség Házának konferenciatermébe szervezett alkalom apropóját annak az emlékkiállításnak a bemutatása adta, amelyet a Királyhelmeci Református Egyházközség a magyarországi Reformáció Emlékbizottság támogatásával készített el.

Az ünnepélyes alkalom kezdetén Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, s bevezető gondolataiban elmondta, hogy ma nem csak az emlékezésen, a múltba révedésen kell legyen a hangsúly, hanem előre is kell tekinteni. Mindkét irány, a múlt és a jövendő is fontos – hangsúlyozta –, hiszen a múltba nézve, hitvalló őseink tetteire, cselekedeteire tekintve annak az Istennek a nagyságos dolgait láthatjuk, aki a jelenben is meg tudja tartani egyházunkat, meg tudja őrizni életünket és vezetni tud a jövendőbe. Merthogy a Szentháromság Isten vezetését láthatjuk a reformáció történetében, a reformátorok életében, templomépítő elődeink cselekedeteiben, de erre a vezetésre van szükségünk nekünk is – zárta gondolatait a lelkipásztor.
Ezt követően Kendi Csaba, a Zempléni Egyházmegye esperese, Isten üzenetét a Zsid 2,1 alapján tolmácsolta, rámutatva a reformáció időszakának sodródásaira és korunk veszélyeire, amikben ugyancsak Istenre figyelve tudunk megállni, így tudunk vigyázni, hogy el ne sodortassunk.
A vándorkiállítás tényleges bemutatását megelőzően, Millisits Máté, művelődéstörténész, a kiállítás tartalmi részének egyik összeállítója előadásában a reformáció indulásáról, a kálvini tanok Európán belüli terjedéséről szólt, de megidézte a korábbi évszázadok jubileumi éveiben a reformációra való emlékezéseket, amelyekből szép számmal voltak a felvidéki protestáns egyházakon belül is.
Molnár István már a kiállításról szólt a szép számban összegyűlt jelenlévőkhöz, s röviden bemutatta a kiállítás törzsét képező tablókat, amelyek az előreformátoroktól, a nagy reformátorok életének, munkásságának bemutatásán át, eljut a Zempléni Egyházmegye reformációjához, és az utolsó tabló már a Királyhelmecen végbement reformációs eseményeket taglalja. A 11 darab tabló szöveg és képanyaga, a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően, egy kiadványban is megjelent, amit a jelenlévők szabadon elvihettek. A kiállításhoz múzeumpedagógiai eszközök is készültek, amiknek éppen az a célja, hogy a gyerekek, a fiatalok azokkal „játszva” tanuljanak, s megismerjék a reformáció személyiségeit, a Vizsolyi Biblia címoldalát, vagy az egyházmegye legősibb református templomait. De ilyen foglalkoztató eszköz által a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház címerével és annak szimbolikus jelentőségű elemeivel is megismerkedhetnek a gyülekezetek ifjai, vagy az oktatási intézmények diákjai, hiszen az a cél – fogalmazott a lelkipásztor –, hogy a kiállítás minél több helyre eljusson, az egyházmegye gyülekezeteiben a reformáció emlékéve során vándoroljon, s részét képezze a helyi megemlékezéseknek. Nyilván azt is érzékelni lehet, hogy a szövegrészeket sokan szívesen átugorják, ezért készült az a feladatlap, amelynek kérdései a kiállításhoz kapcsolódnak. A királyhelmeci alkalom szünetében is többen vállalkoztak a feladatlap kitöltésére, akiknek jutalma a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Irodája által felajánlott, a jubileumi évhez kapcsolódó ajándéktárgyak voltak.
Az alkalom további részében Dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanára már arról szólt, hogy miként ment végbe a reformáció a szűkebb régión belül, vagyis Zemplén vármegye területén. Előadásában átfogó képet adott a korabeli helyzetről, a vármegye területén lévő állapotokról, a reformáció indulásának és terjedésének okairól, de korabeli iratokra hivatkozva, konkrét településeken belüli reformációs folyamatokról is beszámolt.
A reformáció emlékkiállítás bemutatásához kapcsolódó, az emlékév egyházmegyén belüli megnyitóján elhangzó előadások sorát Géresi Róbertnek, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettesének gondolatai zárták. Személyes hangvételű előadásában, bizonyságtételében már nem a történelmi múlt eseményeit taglalta, hanem a felvidéki reformátusság bánatairól és örömeiről is szólt, amelyek sorában ez utóbbit tette hangsúlyossá utalva arra, hogy az egyháznak élő Ura van, hiszen Krisztus feltámadt, Krisztus él. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem szabad felhagyni az igeközpontúsággal és meg kell találni az utat az emberek felé, mert a Krisztusról szóló bizonyságtételt a lehető legtöbb emberhez el kell vinni.
Mindezeket követően a helyi lelkipásztor örömét fejezte ki az alkalom megvalósulása kapcsán, s a püspökhelyettes gondolataira kapcsolódva reményének is hangot adott, hogy a bemutatott reformációs emlékkiállítás soron következő helyszínein sokak felé hangozhat majd a bizonyságtétel, hogy az egyháznak, a reformátusságnak, de mindenkinek van oka örülni, hiszen élő Ura, feltámadott, élő Krisztusa van.