3 az 1-ben Toronyán

A Zempléni Református Egyházmegyében immár ötödik éve kisebb-nagyobb renszerességgel, általában havonta, más-más gyülekezet és lelkipásztor szervezésével kerül megvalósulásra a 3 az 1-ben nevű ifjúsági alkalom. Ez alkalmakkal szeretnék azokat a fiatalokat összefogni, akiknek kis gyülekezetekben élve nincs esélyük arra, hogy összejöjjenek, ifjúsági csoportot alkossanak. Ilyen körülmények között él a nagy- és kistoronyai fiatalság is. A másik nehézséget ezekben a gyülekezetekben a kétnyelvűség adja, mivel a fiatalok már nem igen értik őseik nyelvét – mégha az ige utáni szomjúság meg is lenne bennük. Ezt mutatja az is, hogy pl. Nagytoronyán a szlovák istentiszteleteken átalában olyan fiatalok is megjelennek, akik a magyar nyelvűeken szinte soha. Ezért döntött úgy a nagytoronyai gyülekezet, hogy 2015. 11. 28-án felvállalja a 3 az 1-ben ifjúsági alkalom megszervezését. Egy lelkészértekezleten merült fel annak a gondolata, hogy a Zempléni Egyházmegye „Bodrogon túli” részében legyen megszervezve az ifjúsági alkalom, amely felvetést Nt. Györky Szilvia, az alsómihalyi egyházközség lelkésznője is azonnal támogatott, s a nagytoronyai kultúrházban való megszervezésében is aktívan közreműködött.
Az alkalom november utolsó szombatján 14:00 órakor vette kezdetét. Itt szeretnék köszönetet mondani azon lelkipásztor testvéreinknek, akik nem nézték, hogy távolabb vagyunk a Bodrogköztől, s vették a fáradtságot, vállalták a kiadást, és eljöttek közzénk; ők szolgálatot is vállaltak. Először szlovák nyelvű igehirdetéssel Nt. Kozár Péter szürnyegi lelkipásztor szolgált, majd magyar nyelven Nt. Böszörményi Tamás nagykövesdi lelkipásztor szólt a jelenlevőkhöz. Ezt követően felszabadultan játszottunk egy jót Nt. Molnár Éva királyhelmeci lelkésznő vezetésével és Nt. Györky Szilvia, az alsómihalyi egyházközség lelkésznője advent témájához kötődő kézműves foglalkozásokat hozott a fiataloknak (gyertya-, illetve mézeskalácsdíszítést).
A megjelentek jó hangulatát az sem tudta elrontani, hogy sajnos a vártnál kevesebben gyűltünk össze. Igaz, egy kicsit haza is beszélek, mert tudom a két helyi gyülekezetből is lehettünk volna többen. Reméljük, hegy ezen kezdeményezésnek a jövőben folytatása is lesz, s ha esetleg nem is Nagytoronyán, de a szomszédos gyülekezetek szervezésével a jövőben is sor kerül hasonló alkalomra.
Köszönetemet szeretném még kifejezni Nt. Kiss Miklós örösi és Nt. Molnár István királyhelmeci lelkipásztoroknak, valamint Orosz Márk királyhelmeci ifjú testvéremnek megjelenésükért, és aktív részvételükért. Köszönet illeti Rasťo Lukáš alsómihalyi fiatal testvérünket is, aki az alsómihalyi görög-katólikus egyházközség tagja, de ezen alkalommal is hűen kivette részét az alsómihalyi református egyházközség fiataljaival. Köszönet a nagytoronyai asszonytestvéreinknek is a szeretetvendégség elkészítéséért, de mindenekelőtt a mi Urunknak, hogy ismét megtapasztalhattuk az ige igazságát: „Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!.” S hisszük: „Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké.” (Zsolt 133,1.3)
Az alkalmon készült képek a Képtárban megtekinthetőek.