Generális Konvent pünkösdi körlevele

AddThis Social Bookmark Button

„…azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet.” (Jn 6,63)

Kedves Testvéreink az Úrban!

Jézus Krisztus beszéde, Isten Lelke által, az életet munkálja: az új és örök életet. Isten az élet Istene, aki Jézus Krisztusban legyőzte a halált, nekünk megtartatást, megváltást, minden körülmények között reménységet ajándékozott, amely a végső kiteljesedés bizonyosságában éli meg a jelen minden percét. Isten Lelke Jézus Krisztus üdvözítő Igéjét, szavait és tetteit teszi élővé és hatóvá bennünk, az egyház közösségében, általunk pedig a világban. Isten Lelke garantálja azt, hogy amit e világban – sok bajban és küzdelemben – csak hit által ragadhatunk meg, az majdan maradéktalan teljességben a miénk lesz. Ez a reménység ad életünknek értelmet, biztos irányt, a szabadság jólétében is biztos medret. Ezért mindenkor az élet Uráról, a feltámadott Jézus Krisztusról teszünk bizonyságot.

Pünkösdi bizonyságtételünk az élet Urának magasztalásában lesz láthatóvá, nagy nehézségek és próbatételek között is megtartó kegyelmének megtapasztalásáért. Az Úr előtt leboruló magasztalásunkban ott van a hálaadás ugyanúgy, mint a bűnvallás és a konkrét fohász: „Urunk, kérünk, ne a régi életünket add vissza nekünk, hanem ajándékozz nekünk új életet, hogy hitünkben, életünkben, egységünkben, szolgálatunkban tündököljék az evangélium!” Pünkösdi bizonyságtételünk hitvallás arról, hogy a feltámadott Jézus Krisztusra van szüksége a világnak, aki azt akarja, hogy életünk legyen és bőségben éljünk (János 10,10).

Pünkösdi bizonyságtételünk közbenjáró könyörgés a szomorú szívűekért, gyászolókért, betegekért, mindazokért, akiket a koronavírus-járvány meggyötört; azokért, akik erő feletti szolgálatokat végeztek és végeznek a gyógyítás és a vezetés munkájában. Urunk, adj erőt, vigasztalást, szabadulást, megoldást; könyörülj rajtunk! Az idei pünkösd egyben a Magyar Református Egység Napja is. A Kárpát-medencei magyar reformátusok évszázados, soha meg nem tört, hitbéli és lelki egységében könyörgünk egymásért, az újbóli személyes találkozások öröméért, és ebben az egységben könyörgünk nemcsak a mieinkért, hanem mindnyájunkért, az egész világért. Isten Lelke megvidámít, éltet és bátor szívet ad!

2021 pünkösdjén

Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok
Dunamelléki Református Egyházkerület

Steinbach József püspök és Dr. Nemes Pál főgondnok
Dunántúli Református Egyházkerület

Kató Béla püspök és Tőkés Zsolt főgondnok
Erdélyi Református Egyházkerület

Szenn Péter püspök és Kel József főgondnok
Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház

Zán Fábián Sándor püspök és Nagy Béla főgondnok
Kárpátaljai Református Egyház

Csűry István püspök és Bara Lajos István főgondnok
Királyhágómelléki Református Egyházkerület

Halász Béla püspök és Székely Károly főgondnok
Szerbiai Református Keresztyén Egyház

Géresi Róbert püspök és Porubán Ferenc főgondnok
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház

Pásztor Dániel püspök és Dr. Molnár Pál főgondnok
Tiszáninneni Református Egyházkerület

Dr. Fekete Károly püspök és Molnár János főgondnok
Tiszántúli Református Egyházkerület

Népszámlálás 2021

AddThis Social Bookmark Button


Ez évben megvalósuló számbavétel több mindenre kiterjed, több mindenre rákérdeznek, s bár névtelenül kell kitöltenünk a digitális kérdőívet, de nagy-nagy felelősséggel és körültekintéssel, sőt az ősök iránti tisztelettel és a hitvalló felelősségével. Azért jelenthető ez ki ilyen módon, mert a népszámláláskor közölt adatok nem pusztán statisztikai számokat jelentenek, hanem azok rólunk, személyes életünkről, őseinkhez, magunkhoz és az élő Istenhez való viszonyunkról is tanúskodnak.

A Szentírásban is van szó népszámlálásról, számbavételről. Lukács evangélista tudósítása Jézus születéséről éppen azzal kezdődik, hogy egy népszámlálásról számol be: „Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják” (Lk 2,1-3). Bár összeírás volt azokban a napokban, az Úr Jézus születésének a napjaiban, de sok mindenben különbözött a mostani összeírástól, népszámlálástól. Itt nem csupán a technikai különbözőségekre kell gondolni. Nem csupán arra, hogy ma már nem kötelező mindenkinek a „maga városába” menni, vagy hogy ma már a nőket és a gyermekeket is külön számba veszik, vagy hogy akkor még nem lehetett interneten végezni a népszámlálást. Az elsődleges különbség az akkori és a mostani népszámlálás között az összeírás céljában van. Akkor a Római Birodalom ura, Augustus császár nem egy statisztikai adatot akart kapni, hanem az adóköteles személyeket akarta számba venni. Így nem csoda, hogy ez az összeírás zúgolódásra adott okot Isten választott népén belül, hiszen adóterhek kivetését vetítette előre, mely adót egy pogány, magát isteni rangra emelő uralkodó irányába kellett fizetniük.
A népszámlálás ma sem csupán statisztikai adatokról szól. Egy számbavétel mindig a számot adó, magáról információkat közlő személyről is szól, és szól jogokról, lehetőségekről és szól kötelezettségekről. Kötelezettség akkor is volt, hiszen a számba vett adóköteles személyeket nyilvántartották és meg kellett adniuk „a császárnak, ami a császáré”. Vagyis az akkori népszámlálás kötelezettségeket rótt a Római Birodalom lakosaira. A 2021-es népszámlálás is kötelezettségekkel jár, de elsősorban az állam részéről, mivel a politikai erők a népszámláláskor összegyűjtött adatokra támaszkodva hoznak döntéseket, ezekre hivatkozva adnak vagy éppen elvesznek lehetőségeket, esetleg jogokat. A népszámlálási statisztikai adatokra támaszkodva mondják ki egy-egy megyére, régióra, hogy milyen a fejlődés üteme, mennyire elmaradott, vagy éppen milyen arányban élnek a kisebbségek. Ezen adatok alapján adnak egy-egy régiónak lehetőséget arra, hogy különböző pályázatokban részt vegyen, anyagi forrásokhoz jusson. De a népszámlálás adatain múlik, hogy egy-egy település helységnévtáblája olvasható lesz-e anyanyelvünkön, vagy hogy a hivatali ügyeinket minden gond és szégyenkezés nélkül intézhetjük magyarul, és kulturális életünket milyen mértékben támogatják. Mindezeken túl, az egyházak és így a református egyház állami hozzájárulásának mértéke is annak alapján lesz meghatározva, hogy mennyien vallják magukat e felekezethez tartozónak. A népszámlálás kötelezettségeket ró az államra és lehetőségeket, jogokat ad a számunkra; persze ez utóbbi csupán akkor, ha minderre a politikai akarat és szándék is megvan.
A fentieket figyelembe véve érhető, hogy rendkívül fontos, hogy megvalljuk reformátuságunkat és nemzeti hovatartozásunkat. Identitásunk, személyiségünk mindkét pillérét vállalnunk kell. Ezeket hozzuk magunkkal: anyanyelvünket, nemzetiségünket, felekezeti hovatartozásunkat, és amikor ezekről számot adhatunk, akkor vonakodás nélkül meg kell tennünk. Ez nem pusztán lehetőségeink, jogaink kivívásához szükséges, hanem ez keresztyéni kötelességünk is. Ha hisszük, hogy minket az Isten teremtett, és hogy teremtői szándékának részesei vagyunk, akkor hinnünk kell, hogy nem véletlenül születtünk oda ahová születtünk, nem véletlenül magyar nyelven kezdtünk el gagyogni és nem véletlen a felekezeti hovatartozásunk sem. Ezt az életünket meghatározó isteni szándékot vállalnunk kell. Nem tehetjük meg, hogy azt, amivé az Isten rendelt, amivé teremtett, amilyennek látni akart, arra nemet mondjunk, azt ne vállaljuk, s helyette mások, esetleg magunk választotta nemzetiségűek akarjunk lenni. Éppen ezért szól ez a népszámlálás a statisztikai adatokon túl rólunk, magunkhoz, őseinkhez és teremtő Istenünkhöz való viszonyunkról. Megtagadhatjuk múltunkat, elődeinket, hitvalló őseinket, ezzel azonban magunkat is megtagadjuk, mindazt, amivé teremtett minket az Isten. Azonban vállalhatjuk is azt, amivel születtünk, amiben élünk, amiket drága örökségként és – reménység szerint – a még drágább jövő zálogaként magunkkal hozunk. Vállalhatjuk és vállalnunk kell reformátusságunkat, magyarságunkat, anyanyelvünket, mert ez nem tőlünk van, Isten ajándéka ez.
A népszámlás kötelezettség az állam részére, lehetőségek és jogok forrása a felvidéki magyarság számára, de mindezeken túl hitvallási lehetőség és kötelesség a magát Isten teremtményének látó keresztyén ember számára. Ezzel a tudattal és ezzel a felelősséggel válaszoljuk meg a népszámlálás kérdéseit!

Újra bezárnak a templomok - tiltva van az istentiszteletek tartása a tőketerebesi járásban

AddThis Social Bookmark Button

A Szlovák Köztársaság Kormányának a 2020. december 31-én közzétett 37/2020 számú közlönye 71. számú rendelete értelmében a Tőketerebesi Regionális Közegészségügyi Hivatal a rendelet kihirdetésének napjától, vagyis azonnali hatállyal megtiltotta a tőketerebesi járásban az istentiszteletek megtartását. Az említett rendelkezés értelmében a Zempléni Református Egyházmegye gyülekezeteiben sem tudjuk megtartani az istentiszteleteket, így az óév estéjére és újév napjára hirdetett alkalmakat sem. Bíztatjuk a kedves testvéreket, hogy a nyilvános istentiszteletre szánt időben otthonainkban csendesedjünk el, olvassunk Igét, lehetőség szerint hallgassunk, nézzünk rádiós, illetve online istentiszteletet, és könyörögjünk, imádkozzunk Istenünkhöz, hogy mielőbb legyen újból lehetőség a személyes találkozásra a gyülekezet közösségében is. Az Úr legyen a mi megtartónk!

Bethlen Kata szavalóverseny - Móricz Henrietta, Kisgéres

AddThis Social Bookmark Button

Bethlen Kata szavalóverseny - Blanár Panna, Kisgéres

AddThis Social Bookmark Button

Bethlen Kata szavalóverseny - Filep Tímea, Kisgéres

AddThis Social Bookmark Button